Téma: Túrák és útvonalak

Ha egyetlen nagy hegyi napot kellene választani Montenegróban, ez lenne az. A Sedlo-hágóból induló út eleinte füves-karsztos völgyeken vezet, majd egyre sziklásabbá válik, a végén pedig kitettebb, kézzel is segített részek következnek. A csúcsról a Durmitor belseje, a mély gleccservölgyek és a környező kétezresek szinte teljes körpanorámában látszanak.

Nem technikai hegymászás, de biztos lépés, jó idő és magabiztos mozgás kell hozzá. Nedves sziklán, erős szélben vagy zivatarveszélyben a felső rész komolyan megváltozik.

A Grebaje-völgy fölötti hármas gerinctúra a montenegrói Prokletije egyik legerősebb útvonala. Erdei kapaszkodással indul, majd a Volušnica, Talijanka és Popadija nyílt gerinceire érve teljesen kitárul a Karanfili csipkézett mészkőfala.

Itt nem egyetlen csúcspont a lényeg, hanem a hosszú panorámaszakasz. A gerincen haladva folyamatosan változik a szög, ahonnan a Karanfilit látod — ezért fotózásra és egyszerűen csak „nézelődésre” is ez az egyik legerősebb túra az országban.

A Prutaš önmagában is első osztályú csúcs, de a túra akkor lesz igazán nagy, ha összekötöd a Škrčka-tavak medencéjével. A hegy egyik oldalán füves, hullámos magashegyi táj, a másikon mély gleccserkatlan és Bobotov Kuk sziklavilága nyílik meg.

Ez fizikailag komolyabb nap, mint a sima Prutaš oda-vissza út. Cserébe nem ugyanazon az ösvényen mész vissza, és sokkal teljesebb képet kapsz Durmitor belsejéről.

Montenegró nem csak csúcsokból áll. A Mrtvica folyó szurdoka meredek sziklafalak, türkizes víz, árnyas erdő és keskeny ösvények között vezet a híres Kapija Želja, vagyis a Kívánságok kapuja felé.

A nagy előnye, hogy komoly magashegyi szintemelkedés nélkül kapsz drámai tájat. Nyári melegben is jobb választás lehet, mint egy teljesen nyílt gerinc, bár a szurdok párás és csúszós részei miatt stabil cipő itt is kell.

Komovi három markáns főcsúcsa kevésbé turistás, mint Durmitor, pedig a hegyformák ugyanolyan karakteresek. A Štavna-fennsíkról induló Vasojevićki Kom-túra rövid távon gyűjt sok szintet, a felső részen sziklásabbá és meredekebbé válik.

A csúcson nem tó vagy város a fő látvány, hanem maga a hegyvilág: Komovi tömbjei, Bjelasica és tiszta időben messz futó dinári vonulatok.

Biogradska Gora egyik különlegessége, hogy a túrát szinte mesebeli, öreg erdőben kezded a Biogradsko-tó mellett, majd több száz méterrel magasabban már nyílt rétekről nézel vissza a tóra és az egész erdőtengerre.

A Bendovac felé vezető túra nem annyira technikás, mint a magas durmitori csúcsok, ezért jó köztes nap: komoly túraérzetet ad, de kisebb kitettséggel.

Kotor óvárosából gyakorlatilag a tengerszintről indulsz, és a történelmi szerpentinúton kapaszkodsz fel a hegyoldalra. A magasság gyorsan gyűlik, az öböl pedig minden fordulóval egyre kisebb lesz alattad.

Ez nem alpesi csúcstúra, mégis kemény: a hőség, a kevés árnyék és a közel 1000 méter szint nyáron komolyabbá teszi, mint amit a fotók alapján gondolnál. Korai indulás erősen ajánlott.

Lovćen nem Montenegro legvadabb hegye, de kulturálisan és panorámában kötelező. Ivanova Koritából erdős és karsztos ösvényeken lehet felmenni Jezerski Vrh irányába, ahol a Njegoš-mauzóleum és a körkilátás adja a nap csúcspontját.

Jó választás akkor is, ha a társaságban nem mindenki akar technikás hegyi terepet. A túra után Cetinje vagy Kotor könnyen összeköthető vele.

Orjen a tengerpart mögött emelkedő hatalmas karszthegység, mégis sokkal kevésbé ismert, mint Lovćen. A Subra környékén töbrök, mészkőbordák, sziklaamfiteátrumok és nyers karszt váltják egymást.

A körút technikásabb változatai már tapasztalatot kívánnak, ezért itt különösen fontos, hogy a választott nyomvonal nehézségét előre ellenőrizd. Vízből is többet tervezz, mert a karsztban kevés a biztos forrás.

Ha a montenegrói hegyeket tömeg nélkül akarod látni, a Lukavica-fennsík az egyik legjobb hely. A Kapetanovo-tó környéke füves hegyoldalakkal, katunokkal és nyugodt, magashegyi tájjal teljesen más hangulatú, mint Durmitor sziklavilága.

A közeli Manito-tó könnyű gyalogos kitérő, az erősebbek pedig a környező gerincekkel vagy csúcsokkal hosszabbíthatják a napot.