Az
Országos Kéktúra
Magyarország legismertebb
hosszútávú turistaútja:
a Kőszegi-hegységben fekvő
Írott-kőtől
egészen Hollóházáig
vezet.
A hivatalos útvonal
jelenlegi hossza
1171,6 kilométer,
amelyhez mintegy
31 915 méter összesített emelkedés
tartozik.
A Kéktúrát azonban nem kell
egyetlen többhetes túraként,
és nem is pontosan
27 túranap alatt teljesíteni.
A klasszikus
OKT-01–OKT-27 felosztás
27 nagy tervezési egységre bontja az útvonalat,
amelyek közül több
önmagában is két-
vagy háromnapos túra.
Ebben a cikkben ezért
nem egyszerű listát kapsz:
mind a 27 szakaszt külön-külön bemutatjuk,
a hivatalos távolsággal,
szintemelkedéssel,
menetidővel,
a legfontosabb tájegységekkel,
jellegzetes látnivalókkal
és minden szakaszhoz
egy odaillő fotóval.
Írott-kőtől
Hollóházáig,
szabadon választott sorrendben
és irányban teljesíthetők.
A teljes
Országos Kéktúra
hivatalos nyomvonalának
jelenlegi hossza.
A teljes út
összesített pozitív
szintkülönbsége.
Az OKT-21 szakaszon
az útvonal Magyarország
legmagasabb pontját is érinti.
30 másodpercben
-
27 szakasz ≠ 27 túranap
A nagy hivatalos szakaszok
közül több
50–70 kilométeres,
ezért tovább bonthatók.
-
Bármelyik szakasznál kezdhetsz
Nem kell Írott-kőtől indulni,
és a szakaszokat
nem kell sorrendben teljesíteni.
-
Mindkét irány szabályos
Nyugatról keletre
és keletről nyugatra
egyaránt bejárható.
-
A kéket kell végigjárni
A teljesítés
nem pecsétgyűjtő autóstúra:
a kijelölt kék sáv útvonalát
gyalog kell követni.
-
Mindig az aktuális nyomvonal számít
Átterelések,
útváltozások
és pecsételőhely-módosítások miatt
indulás előtt ellenőrizd
a hivatalos Kéktúra-adatokat.
Írott-kő – Sárvár
A Kéktúra nyugati kapuja:
a Kőszegi-hegységből egészen Sárvárig
Hegyi kezdés,
Kőszeg,
majd fokozatosan kisimuló
nyugat-dunántúli táj.
Az Országos Kéktúra
klasszikus nyugati kezdőpontja
az Írott-kőn található.
A 882 méteres csúcsról
a Kőszegi-hegység erdein keresztül
ereszkedik le az út
Kőszeg térségébe.
A szakasz eleje
a teljes etap leghegyvidékibb része:
erdők,
határ menti ösvények
és a Kőszegi-hegység
jellegzetes középhegységi környezete
adja meg a Kéktúra első kilométereinek hangulatát.
Kőszeg után
a domborzat jelentősen megszelídül.
A további út
már sokkal nyugodtabb,
hosszú vándorlás
Sárvár felé.
A 71,5 kilométer miatt
ez nem reális átlagos egynapos szakasz:
a legtöbb túrázó
több etapra bontja.
A viszonylag csekély
555 méteres összesített emelkedés
jól mutatja,
mennyire más karakterű
a hegyvidéki kezdés
és az utána következő síkabb terület.
Sárvár – Sümeg
Hosszú,
alacsonyabb dombvidéki vándorlás
a sümegi várhegyig
A Kéktúra egyik legkevésbé hegyvidéki,
de kilométerben igen hosszú szakasza.
A Sárvár és Sümeg közötti
72,4 kilométer
az OKT egyik leghosszabb,
ugyanakkor
összesített szintemelkedésben
az egyik legkímélőbb nagy szakasza.
A Kemeneshát
és Kemenesalja
falvai,
mezőgazdasági területei,
erdőfoltjai
és hosszú földútjai
egészen más karaktert adnak,
mint a Kőszegi-hegység.
A szakasz fő nehézsége
nem a meredekség,
hanem a távolság.
A hosszabb,
kevésbé látványos összekötő részek
mentálisan is más túrázást kívánnak,
mint egy csúcstúra.
Kelet felé haladva
Sümeg várhegye
egyre markánsabban jelenik meg,
és a vár
az etap egyik legerősebb
vizuális zárópontja.
Sümeg – Keszthely
Várromok,
erdős hegyhátak
és érkezés a Balaton nyugati végéhez
Tátika,
Rezi,
Hévíz térsége
és Keszthely kulturális látnivalói.
Sümeg után
az út ismét jóval hegyesebb karaktert kap.
Az OKT-03
erdős hegyhátakon,
várromok közelében
és kisebb településeken keresztül
közelíti meg
a Balaton nyugati térségét.
Tátika
és Rezi vára
a szakasz legismertebb
történelmi látnivalói közé tartozik;
elérésükhöz
az aktuális nyomvonalhoz képest
rövid kitérővel is számolni kellhet.
Az út Hévíz környezetét is érinti,
majd Keszthely felé
már egyértelműen megjelenik
a Balaton térségének hangulata.
A Festetics-kastély,
a kastélypark
és Keszthely belvárosa
külön programként is
megérhet néhány órát,
ezért ennél a szakasznál
sokan nem egyszerűen
a lehető leggyorsabb áthaladásra terveznek.
Keszthely – Tapolca
A Keszthelyi-hegység hosszú erdei átkelése
a tanúhegyek kapujáig
Erdődomináns szakasz,
amelynek végén
már feltűnnek a Tapolcai-medence vulkanikus hegyei.
Az OKT-04
Keszthelyről
a Keszthelyi-hegység belsejébe vezet.
A városi kezdést
hosszú,
összefüggő erdei utak követik,
és a szakasz nagy részének
hangulatát nem egyetlen
kiemelkedő látványosság,
hanem maga az erdős hegység adja.
Kelet felé haladva
egyre karakteresebben rajzolódnak ki
a Tapolcai-medence
tanúhegyei.
Ez a rész
mintegy átvezetés
a nyugat-balatoni erdős tájból
a következő szakaszok
vulkanikus,
szőlős,
panorámás világába.
A közel harminc kilométer
és az 560 méter emelkedés
egy erős,
de jól tervezhető egynapos etap lehet.
Tapolca – Badacsonytördemic
Rövid,
de látványos szakasz
a Szent György-hegyen
és Szigliget térségében
Bazaltorgonák,
szőlőhegyek,
várpanoráma
és Balaton-felvidéki hangulat.
Az OKT-05
a 27 nagy szakasz között
kifejezetten rövid,
de látnivalókban
sűrű etap.
Tapolca
Malom-tavának térségéből
a Kéktúra
a Szent György-hegy felé indul,
ahol bazaltos sziklaformák,
szőlők
és széles panorámák
váltják egymást.
A szakasz
Szigliget térségén keresztül
érkezik Badacsonytördemicre.
A Szigligeti vár
és az Avasi templomrom
különösen erős történelmi pontjai
ennek a rövid etapnak.
A mindössze 17,1 kilométeres táv
miatt jó választás lehet
első kéktúrás napnak is,
bár a Szent György-hegy emelkedői
így is érezhetők.
Badacsonytördemic – Nagyvázsony
Badacsony,
Káli-medence
és tanúhegyek:
az OKT egyik legpanorámásabb része
Sok emelkedő,
bazalt,
szőlők,
Fekete-hegy
és folyamatosan változó Balaton-panoráma.
A Badacsonytördemicről induló
hatodik szakasz
rögtön a Badacsony
meredek oldalával kezdődik.
A Bujdosók lépcsője,
a bazaltformák
és a Balatonra nyíló kilátások
után
a Kéktúra továbbfűzi
a tanúhegyek világát:
Káptalantóti,
Csobánc,
Szentbékkálla,
a Káli-medence
és a Fekete-hegy térsége
mind más karakterű tájat ad.
Balatonhenye után
a táj fokozatosan
bakonyiasabbá válik,
és a szakasz
Nagyvázsonyig folytatódik.
A 49,3 kilométerhez
1575 méter emelkedés társul,
így ez
már egyértelműen
többnapos nagy szakasz.
A nyílt hegyoldalak miatt
meleg,
napos időben
a hőség és a vízellátás
külön tervezési szempont.
Nagyvázsony – Városlőd
A Balaton-felvidék után
belépünk a Bakony erdős világába
Kab-hegy,
Úrkút
és nagy összefüggő erdők
a szakasz fő karakterei.
Nagyvázsony után
az OKT végleg maga mögött hagyja
a Balaton-felvidéki tanúhegyeket,
és egyre összefüggőbb
bakonyi erdőkbe érkezik.
A szakasz
legfontosabb magaslati pontja
a Kab-hegy térsége,
amelyhez
jelentős emelkedéssel
jutunk fel.
A Kab-hegy után
Úrkút következik,
majd erdős,
hullámzó terepen
érkezünk Városlődre.
A 24,7 kilométeres hossz
és 515 méter emelkedés
már egy
jól teljesíthető,
de teljes túranapot jelent.
A szakasz
átmenetet képez
a Balaton-felvidék
és az Északi-Bakony
magasabb erdei között.
Városlőd – Zirc
A Bakony magasabb,
bükkösökkel borított belsején keresztül
Patakvölgyek,
Bakonybél,
Kőris-hegy
és Zirc.
A Városlőd és Zirc közötti
szakasz már
a Bakony hegyvidékibb arcát mutatja.
Patakvölgyek,
régi erdei utak,
magas bükkösök
és kisebb bakonyi falvak
váltják egymást.
A Kéktúra
Bakonybél térségét is érinti,
ahonnan
a Kőris-hegy
felé vezet tovább.
A Kőris-hegy
709 méteres magasságával
a Bakony legmagasabb pontja,
így természetes csúcspontja
ennek az etapnak.
A szakasz
39,8 kilométeres,
és 1105 méter emelkedést gyűjt össze,
tehát a klasszikus
nagy szakaszt
érdemes legalább két napra bontani.
Zirc
a Bakony egyik legjobb
közlekedési és szolgáltatási csomópontja.
Zirc – Bodajk
Gaja-patak,
szurdokok
és szárazabb fennsíkok
a Keleti-Bakonyban
Római-fürdő,
Tés,
Gaja-völgy
és hosszú,
változatos bakonyi átkelés.
Az OKT-09
egyik legjobb tulajdonsága
a táj folyamatos váltakozása.
A Gaja-patak
vízhez kötődő,
erdős völgyei után
szárazabb,
nyíltabb fennsíkokra érünk,
majd újra
szurdokos,
erdős területek következnek.
A Római-fürdő
a Gaja egyik leglátványosabb
sziklaszurdoka;
a hivatalos útvonalról
rövid kitérővel érhető el.
Tés térségében
a fennsík
és a híres szélmalmok
egészen más karaktert adnak,
majd a Gaja-völgy
Bodajk felé
ismét zártabbá válik.
Az 57,4 kilométer
és 1220 méter emelkedés
többnapos tervezést indokol.
Bodajk – Szárliget
A Vértes hosszú,
csendes erdei átszelése
Mészkővidék,
Gánt,
Várgesztes
és történelmi várromok.
Bodajk után
a Kéktúra
a Vértes erdős
mészkővidékére lép.
Gánt bányászati múltja,
Várgesztes,
a hegység kisebb várromjai
és a hosszú,
csendes erdei szakaszok
adják ennek az etapnak
a jellegét.
A Vértes
nem különösebben magas,
de a hullámzó terep
55,7 kilométeren
1370 méter emelkedést gyűjt össze.
A vízvételi helyeket
és a napi kiszállási pontokat
érdemes előre megtervezni,
mert hosszabb részeken
kevés település kerül közvetlenül útba.
Vitányvár
a hegység egyik látványos romja;
ha külön kitérőt tervezel hozzá,
annak aktuális nyomvonalát
külön ellenőrizd.
Szárliget – Dorog
Gerecsei hegyhátak,
mészkőösvények
és az egyik legnagyobb összesített szint
Pusztamarót,
Mogyorósbánya
és a Nagy-Gete
teszi emlékezetessé.
A Szárliget és Dorog közötti
OKT-11
már számok alapján is
az egyik komolyabb nagy szakasz:
közel 69 kilométerhez
2175 méter emelkedés társul.
A Gerecse
alacsonyabb középhegység,
de a sok egymás után következő
fel-
és lemenet
jelentős terhelést ad.
Pusztamarót,
Mogyorósbánya
és a Nagy-Gete
a szakasz
jellegzetes pontjai.
A mészköves,
helyenként szárazabb
hegyoldalak
más karakterűek,
mint a Bakony nagy bükkösei.
Ezt a nagy szakaszt
érdemes több napra bontani,
és a vízellátást
különösen nyári időszakban
előre megtervezni.
Dorog – Piliscsaba
Rövidebb etap
a Pilis mészkősziklái
és Klastrompuszta mellett
Az egyik könnyebben
egynapos túrává alakítható
klasszikus OKT-szakasz.
Az OKT-12
a hosszú Gerecse-szakasz után
jóval kompaktabb.
Dorogról
a Pilis előterén,
mészköves hegyoldalakon
és erdei utakon
halad Klastrompuszta felé,
amely
a magyar pálos rend történetének
egyik fontos helyszíne.
A mindössze
18,4 kilométeres táv
és 530 méter emelkedés
miatt ez
a klasszikus szakaszok között
kifejezetten alkalmas
egy nap alatt történő teljesítésre.
A terep azonban
nem teljesen sík:
a Pilis rövid,
de markáns emelkedői
így is megdolgoztatják a lábat.
Piliscsaba – Hűvösvölgy
Nagy-Szénás,
Zsíros-hegy
és Remete-szurdok
Budapest határában
Természetvédelmi értékek
és kiváló panorámák
közvetlenül a főváros közelében.
Piliscsaba után
a Kéktúra
a Nagy-Szénás
kopár,
védett dolomithegyére kapaszkodik.
A nyílt tetőről
széles panoráma nyílik
a Budai-hegységre
és a környező településekre,
majd a Zsíros-hegy
és erdős szakaszok következnek.
A Hűvösvölgy felé vezető út
egyik karakteres része
a Remete-szurdok térsége.
A szakasz
jól tömegközlekedhető
településeket köt össze,
így logisztikailag
az OKT könnyebben szervezhető részei közé tartozik.
Ennek ellenére
a 645 méter emelkedés
teljes értékű hegyi túranappá teszi.
Hűvösvölgy – Rozália téglagyár
A legrövidebb klasszikus OKT-szakasz,
végig Budapest zöld hegyvidékén
Árpád-kilátó,
Hármashatár-hegy
és Guckler-kilátó.
A mindössze
14,1 kilométeres OKT-14
a klasszikus 27-es felosztás
legrövidebb szakasza,
de ettől még nem sík séta.
Hűvösvölgyből
a Glück Frigyes út
és Határnyereg felé halad,
majd az Árpád-kilátó
és Fenyőgyöngye térsége következik.
A Hármashatár-hegy
és a Guckler-kilátó
széles budapesti panorámát ad,
majd az út
Virágos-nyereg irányában
éri el
a Rozália téglagyár térségét.
Jó tömegközlekedésével
és rövid hosszával
ez az egyik
legpraktikusabb első OKT-szakasz.
Rozália téglagyár – Dobogókő
Kevélyek,
Dera-szurdok
és hosszú kapaszkodás Dobogókőre
Az egyik legszintesebb
rövidebb OKT-szakasz.
Az OKT-15
mindössze 22,6 kilométer,
mégis több mint
1000 méter emelkedést tartalmaz.
Pilisborosjenő térségében
a Teve-szikla környéke,
majd a Kevély-nyereg
és Csobánka következik.
Ezután
a túra ismét jelentős szintet gyűjt.
Pilisszentkereszt térségében
a Dera-szurdok
a környék egyik legismertebb
természeti látnivalója,
majd a Zsivány-sziklák
és Dobogókő felé
újabb erős emelkedők jönnek.
A táv alapján
könnyű alábecsülni:
a 1060 méter pozitív szint
miatt ez
fizikailag komoly egynapos etap.
Dobogókő – Visegrád
A Visegrádi-hegység belsejéből
egészen a Duna partjáig
Erdős hegyhátak,
tisztások,
Dunakanyar-panorámák
és hosszú ereszkedés.
Dobogókőről
a Kéktúra
a Visegrádi-hegység
erdős belsején keresztül
halad a Dunakanyar felé.
A szakasz
nem egyetlen fő látnivalóra épül:
inkább hosszú erdei vándorlás,
hegyháti tisztások
és időről időre megnyíló
panorámák jellemzik.
A célhoz közeledve
egyre erősebben jelenik meg
a Duna
és a Visegrádi-hegység
meredeken leszakadó pereme.
Visegrádon
a Kéktúra eléri
a folyó nyugati partját.
A következő szakasz
már Nagymarosról indul,
ezért a Duna átszelése
külön logisztikai feladat.
Nagymaros – Nógrád
A Börzsöny nagy szakasza:
Julianus-kilátó,
Nagy-Hideg-hegy
és Csóványos
Komoly hegyvidéki szint
és az OKT egyik legszebb gerinctúra-jellegű része.
Nagymarosról
az út meredeken kapaszkodik
a Börzsöny déli részére.
A Hegyes-tetőn álló
Julianus-kilátóból
az egyik legismertebb
Dunakanyar-panoráma nyílik,
de innen
a szakasz még csak elkezdődik.
A Börzsöny belsejében
Nagy-Hideg-hegy
és a 938 méteres
Csóványos következik,
majd hosszú erdei út
vezet Nógrád felé.
A 40,3 kilométer
és 1745 méter emelkedés
egyértelműen többnapos
klasszikus szakaszt jelent.
A nehezebb,
hegyvidéki OKT-részek
között ez
az egyik legemlékezetesebb.
Nógrád – Becske
A Börzsöny után
a Cserhát hullámzó,
falvakkal tagolt dombvidéke következik
Kevésbé alpesi,
de rengeteg apró emelkedésből
összeálló hosszú vándorlás.
Nógrád után
a Börzsöny magasabb hegyei
gyorsan a háttérbe kerülnek,
és megkezdődik
a Cserhát hosszú átszelése.
A táj alacsonyabb,
de folyamatosan hullámzik:
erdőfoltok,
legelők,
szántók
és apró települések
váltják egymást.
A Cserhát
könnyen becsaphatja
a túrázót,
mert nincs benne
egyetlen hatalmas emelkedő,
mégis 59,2 kilométeren
1880 méter szint gyűlik össze.
A szakasz erőssége
nem egyetlen turistalátványosság,
hanem a nyugodt,
kevésbé zsúfolt
vidéki túrahangulat.
Becske – Mátraverebély
Hollókő,
palóc falvak
és a Kéktúra legnagyobb összesített emelkedésű nagy szakasza
A Cserhát keleti felének
hosszú,
folyamatosan hullámzó vándorlása.
Az OKT-19
a klasszikus felosztás
leghosszabb szakasza,
és 2400 méteres
összesített emelkedésével
a legszintesebb is.
A Cserhát
nem magas hegység,
de a folyamatos
fel-
és lemenetek
közel 74 kilométeren
komoly fizikai terhelést adnak.
A szakasz
kiemelkedő pontja
Hollókő,
ahol a világörökségi Ófalu,
a vár
és a környező cserháti táj
együtt ad
különleges élményt.
A nagy hivatalos szakaszt
érdemes több kisebb napra bontani,
és a ritkább közlekedés miatt
a napi végpontokat
különösen gondosan megválasztani.
Mátraverebély – Mátraháza
Belépés a Mátrába:
hosszú gerincek
és Galyatető
Rövidebb táv,
de nagyon komoly
1320 méteres emelkedés.
Mátraverebélynél
a Kéktúra
eléri a Mátrát,
és azonnal megváltozik
az útvonal karaktere.
A 26 kilométerhez
1320 méter emelkedés tartozik,
ami jól mutatja,
hogy innentől
már valódi hegyi etap következik.
A nyugati
és központi Mátra
hosszú gerincei után
Galyatető
a szakasz egyik fő magaslati pontja.
A hegység
sűrű erdei,
magasabban fekvő nyergei
és hűvösebb mikroklímája
már erősen eltér
a Cserhát
nyíltabb dombvidékétől.
Mátraháza
jó közlekedési csomópont
a következő etap előtt.
Mátraháza – Sirok
Kékestető:
az Országos Kéktúra legmagasabb pontja
1014 méteres országcsúcs,
mátrai gerincek
és hosszú ereszkedés Sirok felé.
Mátraházáról
a Kéktúra
Magyarország legmagasabb pontjára,
az
1014 méteres Kékesre
kapaszkodik.
Ez az Országos Kéktúra
abszolút magassági rekordpontja,
és az útvonal egyik
legfontosabb jelképes állomása.
Kékestető után
a Mátra keleti gerincei
és sziklásabb hegyháti részei
következnek.
Sas-kő térsége
szép panorámákat ad,
majd az út
fokozatosan Sirok felé ereszkedik.
A 25,6 kilométer
és több mint 1000 méter emelkedés
komoly egynapos hegyi teljesítmény.
Sirok – Szarvaskő
Átmenet a Mátra
és a Bükk között
Siroki vár,
nyílt dombvidék
és rövid,
jól kezelhető klasszikus szakasz.
Az OKT-22
földrajzilag különösen érdekes:
a Mátra magasabb tömbjét
köti össze
a Bükk térségével.
Sirok
sziklára épült vára
már a rajtnál
erős történelmi hátteret ad,
majd az út
alacsonyabb,
nyíltabb hegy-
és dombvidékre ér.
A 17,9 kilométer
és 585 méteres szint
a Kéktúra
rövidebb klasszikus etapjai közé sorolja.
Jó választás lehet
önálló egynapos túrának,
és logikus átvezetést ad
a Mátra komoly gerinctúrája
és a következő,
hosszú bükki szakasz között.
Szarvaskő – Putnok
A Bükk hosszú,
vadregényes átszelése
Magas fennsíkok,
nagy bükkösök,
sziklaodúk
és 2255 méter összesített emelkedés.
A Szarvaskő és Putnok közötti
szakasz
a teljes Országos Kéktúra
egyik leghegyvidékibb része.
A Bükk
magas átlagmagasságú
erdőterületein,
fennsíkjain
és mély völgyein
vezet keresztül,
hosszú időre
eltávolodva a nagyobb településektől.
A Cserepes-kő térsége
és a Cserepes-kői-sziklaodú
különösen jellegzetes
bükki helyszín.
A 62,2 kilométeres távhoz
2255 méteres emelkedés társul,
így az OKT-23
nemcsak hosszú,
hanem fizikailag is
a legnehezebb nagy szakaszok
egyike.
Víz,
szállás
és napi végpont
előzetes tervezése itt különösen fontos.
Putnok – Bódvaszilas
Borsodi dombvidékből
az Aggteleki-karszt mészkővilágába
Nyílt fennsíkok,
karsztjelenségek,
apró falvak
és teljesen új tájkarakter.
Putnok után
a Bükk tömbje mögöttünk marad,
és az út
a Borsodi-dombság,
majd az Aggteleki-karszt
felé fordul.
A térség
mészkőalapú felszínformái,
töbrök,
nyílt gyepek
és erdők
teljesen más hangulatot adnak,
mint az előző szakasz
magas bükkösei.
Aggtelek,
Jósvafő
és Szögliget térsége
Magyarország
egyik legkülönlegesebb
karsztvidéke.
A Baradla-barlang
külön látogatási program,
tehát a Kéktúra
nem barlangtúraként halad át rajta,
de a felszíni karszttáj
végig meghatározza a környezetet.
A 62 kilométer
és 1630 méter emelkedés
itt is többnapos bontást kíván.
Bódvaszilas – Boldogkőváralja
Szalonnai-karszt,
Cserehát
és aprófalvas Északkelet-Magyarország
Az egyik leghosszabb nagy szakasz,
amely a Zemplén kapujánál ér véget.
Az OKT-25
Bódvaszilastól
a Szalonnai-karszt
és a Cserehát
ritkábban járt,
aprófalvas vidékén
vezet keresztül.
Ez nem
a Kéktúra legmagasabb része,
de a 70,8 kilométeres hossz
és az 1525 méteres emelkedés
komoly többnapos vándorlást jelent.
A Cserehát
hullámzó dombjai
és kis települései után
a Hernád völgyének térsége következik,
majd feltűnik
Boldogkőváralja
jellegzetes sziklavára.
A vár
erős vizuális határpont:
innen már
a Zempléni-hegység
tömbje következik.
Boldogkőváralja – Nagy-nyugodó
Belépés a Zemplén
sötét erdeibe
és vadregényes hegyvidékére
Regéc,
szűk völgyek,
hosszú erdei gerincek
és egyre hegyibb karakter.
Boldogkőváralja után
az Országos Kéktúra
belép az utolsó nagy hegységébe.
A Zemplén
hosszú,
összefüggő erdői,
vulkanikus hegygerincei,
szűk patakvölgyei
és ritkábban lakott részei
vadregényesebb hangulatot adnak,
mint a Cserehát.
Regéc térsége
a szakasz
egyik legfontosabb
kulturális pontja.
A vár
magas hegyen áll,
és jól érzékelteti
a Zemplén domborzatának karakterét.
Az 51,3 kilométerhez
1640 méter emelkedés társul,
így a szakaszt
érdemes több napra osztani,
különösen akkor,
ha a várakat
és egyéb kitérőket is
meg szeretnéd nézni.
Nagy-nyugodó – Hollóháza
Füzér,
Nagy-Milic
és az utolsó zempléni kilométerek
Hollóházáig
A klasszikus nyugat–keleti teljesítés
utolsó,
komoly hegyvidéki szakasza.
51,9 km
1845 m
16 óra
Északi-Zemplén
A 27. klasszikus szakasz
nem könnyű levezetés:
51,9 kilométer alatt
1845 méter emelkedést gyűjt össze.
A Zemplén
északi,
határ menti vidékén
hosszú erdei emelkedők
és ereszkedések
váltják egymást.
Füzér vára
az egész Országos Kéktúra
egyik leglátványosabban fekvő
vára.
Innen tovább
a
Nagy-Milic
895 méteres tömbje
adja az utolsó komoly
magashegyi jellegű akadályt,
majd az út
Hollóháza felé ereszkedik.
Nyugatról keletre járva
itt ér véget
az 1171,6 kilométeres
Országos Kéktúra;
ellenkező irányban
ugyanez természetesen a rajt.
Hollóháza nem kötelező végpont
A túramozgalom
mindkét irányban teljesíthető.
Ha Hollóházán kezded,
az OKT-27 lesz
az első szakaszod,
és innen haladhatsz
Írott-kő felé.
A 27 szakasz csak felosztás:
a teljesítés lényege
a teljes kék nyomvonal gyalogos bejárása
Nem kell sorrendben járnod,
de minden szükséges igazolópontot érintened kell
A pecsételéshez
hivatalos,
saját névre szóló
Kéktúra-igazolófüzet használható.
A Kéktúra hivatalos füzetében
gyűjthetők a bélyegzők.
Az igazolópontokon
a megfelelő mezőbe
kell bélyegezni.
A teljesítés időpontját
a füzet szabályai szerint
fel kell tüntetni.
A szakaszok
tetszőleges sorrendben teljesíthetők.
Mindkét irány
szabályos.
Nincs:
a Kéktúra akár
évek alatt is teljesíthető.
Ne csak a pecséteket gyűjtsd
Az Országos Kéktúra
útvonalkövető túramozgalom.
A hivatalos teljesítéshez
nem elegendő
az igazolópontokat
külön-külön felkeresni:
a köztük futó
kék sáv jelzésű útvonalat
is gyalogosan végig kell járni.
Régi térkép helyett aktuális nyomvonal
A Kéktúra
időnként változik:
erdészeti,
természetvédelmi,
tulajdonosi
vagy infrastrukturális okból
szakaszokat helyezhetnek át.
Ezért túra előtt
mindig az aktuális hivatalos nyomvonalat
és pecsételőhelyeket
ellenőrizd.
A klasszikus 27 szakasz
nem napi túraterv
A napi távot
a terephez,
közlekedéshez
és saját tempódhoz igazítsd
Egy 20 kilométeres mátrai nap
nem ugyanaz,
mint 20 kilométer
Kemenesalján.
Kezdésnek
15–20 km körüli etap
általában könnyebben tervezhető.
A napi terheléshez
a kilométer mellett
mindig nézd a pozitív szintet is.
Egyirányú túránál
a rajt
és a cél
megközelítése kritikus.
Többnapos etapnál
a szálláshelyek
gyakran meghatározzák a napi bontást.
Erdős,
ritkábban lakott részeken
nem minden forrás
biztos vízvételi pont.
Kis falvakban
ne számíts automatikusan
egész nap nyitva tartó boltra.
Nyári hőség,
őszi sár,
téli hó
és rövid nappalok
teljesen megváltoztatják a tempót.
A hivatalos idő
tiszta túraidő:
pihenőkkel
a nap hosszabb lesz.
A leghosszabb szakaszokat mindenképpen bontsd
Az olyan nagy egységek,
mint az
OKT-01,
OKT-02,
OKT-11,
OKT-19,
OKT-23,
OKT-24
vagy OKT-25
normál túratempó mellett
nem egyetlen túranapra készültek.
A hivatalos szakaszhatár
rendszerezési pont,
nem kötelező napi célállomás.
Mely szakaszokkal érdemes először megismerkedni?
A jó első Kéktúra
nem feltétlenül az OKT-01.
| Ha ezt keresed | Javasolt szakasz | Miért? |
|---|---|---|
| Első, könnyen szervezhető OKT-nap |
OKT-14 |
14,1 km, jó budapesti közlekedés és sok panoráma. |
| Rövid, nagyon látványos szakasz |
OKT-05 |
Szent György-hegy, Szigliget és Balaton-felvidék. |
| Nagy erdei vándorlás | OKT-08 |
Bakonybél, Kőris-hegy és bükkösök. |
| Dunakanyar és hegyek | OKT-17 |
Julianus-kilátó, Csóványos és Börzsöny. |
| Komoly hegyi kihívás | OKT-20 vagy OKT-21 |
Mátra, Galyatető és Kékestető. |
| Vadregényes erdők | OKT-23 |
A Bükk egyik leghosszabb és leghegyibb OKT-része. |
| Karsztvidék | OKT-24 |
Aggteleki-karszt és különleges mészkőtáj. |
| Várak és Zemplén | OKT-26–27 |
Regéc, Füzér, Nagy-Milic és Hollóháza. |
27 szakasz,
1171,6 kilométer,
de nincs egyetlen kötelező módja a teljesítésnek
Írott-kő,
Balaton-felvidék
és Bakony
Az első tíz szakasz
a Kőszegi-hegységtől
a Balaton-felvidéki tanúhegyeken
és a Bakony nagy erdőin keresztül
vezet a Vértes kapujáig.
Itt található
az OKT néhány legszebb
Balaton-panorámája
és több nagyon hosszú,
de kevésbé magashegyi etap.
Gerecse,
Pilis,
Budai-hegység,
Dunakanyar
és Börzsöny
Az útvonal
itt áthalad
Budapest zöld hegyvidékén,
Dobogókőn,
Visegrádon
és a Börzsöny
magasabb gerincein.
A rövid
OKT-14
és a komoly
OKT-17
jól mutatja,
mennyire eltérő
kéktúrás napok férnek el
egymás mellett.
Cserhát,
Mátra,
Bükk,
Aggteleki-karszt
és Zemplén
A Kéktúra
keleti szakaszain
találjuk
a legnagyobb összesített szintek
jelentős részét,
a 1014 méteres Kékest,
a Bükk hosszú erdővidékét,
Hollókőt,
az Aggteleki-karsztot,
Regécet,
Füzért
és végül Hollóházát.
A teljesítéshez nem gyorsaság kell,
hanem jó tervezés
és kitartás.
Kéktúra és magyarországi túraútvonalak
Interaktív útvonalak,
térképek
és GPX-adatok
a Túraprogramok rendszerében.
Források és képek
A cikk
az Országos Kéktúra
klasszikus,
27 szakaszos felosztását használja.
A nyomvonal,
a szakaszok pontos hossza,
az igazolópontok
és egyes útvonalrészek
idővel változhatnak.
Konkrét túra előtt
mindig az MTSZ
és a Kéktúra
aktuális hivatalos adatai az irányadók.
-
Kéktúra – hivatalos oldal
-
Magyar Természetjáró Szövetség / Természetjáró – Országos Kéktúra
-
Kéktúra Tudástár – Mi az a Kéktúra?
-
Kéktúra Tudástár – Mit jelent az, hogy szakasz?
-
Kéktúra Tudástár – A kéktúrázás első lépései
A 27 szakaszhoz felhasznált képek:
a képek Wikimedia Commons fájlok.
A pontos szerző,
licenc
és újrafelhasználási feltétel
minden esetben
a linkelt fájlleíró oldalon található.
-
OKT-01 – Írott-kő Kéktúra-igazolópont
-
OKT-02 – Sümeg vára
-
OKT-03 – Tátika vára
-
OKT-04 – Keszthelyi-hegység
-
OKT-05 – Szent György-hegy
-
OKT-06 – Badacsony panoráma
-
OKT-07 – Kab-hegy
-
OKT-08 – Kőris-hegy Kéktúra-igazolópont
-
OKT-09 – Római-fürdő, Gaja-szurdok
-
OKT-10 – Vitányvár
-
OKT-11 – Gerecse
-
OKT-12 – Klastrompuszta
-
OKT-13 – Nagy-Szénás
-
OKT-14 – Hármashatár-hegy Kéktúra-igazolópont
-
OKT-15 – Dobogókő
-
OKT-16 – Visegrád és a Duna
-
OKT-17 – Csóványos
-
OKT-18 – Nógrád vára
-
OKT-19 – Hollókő vára
-
OKT-20 – Galyatető Kéktúra-igazolópont
-
OKT-21 – Kékestető
-
OKT-22 – Sirok vára
-
OKT-23 – Cserepes-kői-sziklaodú
-
OKT-24 – Aggteleki-karszti táj, Szögliget
-
OKT-25 – Boldogkő vára
-
OKT-26 – Regéc vára
-
OKT-27 – Füzér vára
