Magyarország tájai és hegységei: a legszebb túravidékek részletesen
Magyarország hegységeit nem lehet egyetlen panorámával bemutatni. A Mátra magas erdős gerincei, a Bükk fehér mészkőszirtjei, a Börzsöny sűrű völgyei, a zempléni várhegyek és a Balaton-felvidék magányos tanúhegyei egészen különböző élményt adnak. Ebben az útmutatóban nemcsak felsoroljuk a tájakat, hanem megmutatjuk, miért érdemes odamenni, milyen terepre számíts és hogyan válassz útvonalat. Ahol jellegzetes helyszínt említünk, a hozzá tartozó fotó is azt a tájat mutatja.
Nem mind hegyvidéki: az Alföld és Kisalföld síksági tájai is részei az országnak.
Magyarország legmagasabb pontja a Mátrában található.
A táv, szint, terep és időjárás együtt adja a túra valós nehézségét.
A fejezetekben mindig a tárgyalt magyar táj tényleges helyszínét látod.
- Magyarország hegyvidékei nem egyformák.Az északi vulkanikus hegyek, a dunántúli mészkővidékek és a balatoni tanúhegyek más túraélményt adnak.
- A legmagasabb pont a Kékes (1014 m).A legnehezebb túra azonban nem feltétlenül a legmagasabb csúcsra vezet.
- Válassz tájélmény szerint.Panoráma, szurdok, vár, vízesés, barlang vagy erdei csend: külön útvonalterv illik mindegyikhez.
- Ellenőrizd a konkrét túrát.Aktuális jelzések, szintemelkedés, időjárás, nyitvatartás és természetvédelmi szabályok.
Magyarország nagytájai: hol kezdődnek a hegyvidékek?
A hat nagytáj nem ugyanaz, mint a hegységek listája
Először a földrajzi keretet tisztázzuk, aztán megnézzük, miért más egy mátrai csúcstúra és egy bakonyi völgy.Magyarország tájainak leírásakor általában hat nagytájat különítünk el: az Alföldet, a Kisalföldet, az Alpokalját, a Dunántúli-dombságot, a Dunántúli-középhegységet és az Északi-középhegységet. Ezek nem túrakategóriák, hanem tájföldrajzi egységek: a síkvidéki nagytájak is tartalmazhatnak dombokat, míg a dombságok és középhegységek határai nem minden tájbeosztásban esnek teljesen egybe.
Börzsöny, Cserhát, Mátra, Bükk, Zempléni-hegység: sokféle vulkanikus és mészköves táj, nagy szintkülönbségekkel.
Bakony, Balaton-felvidék, Vértes, Gerecse, Pilis és Budai-hegység: gerincek, barlangok, szurdokok és fennsíkok.
Kőszegi- és Soproni-hegység: hűvösebb, erdős határ menti túravidékek.
Mecsek és Villányi-hegység, valamint a környező dombvidékek: rövidebb kaptatók, sziklák és mediterrán jellegű növényzet.
Síksági túrák, puszták, ártéri erdők és homokbuckák; kevés szintemelkedés, de különleges élőhelyek.
Síkvidéki, folyó menti tájak és tanösvények, köztük a Szigetköz és a Fertő környéke.
A Visegrádi-hegység jó példa az összetettségre: földtanilag és tájtörténetileg a Börzsönnyel rokon vulkáni terület, miközben a kirándulók gyakran a közvetlen szomszédos Pilissel együtt említik. A Pilis alapvetően mészköves hegység; a kettő elnevezését érdemes megkülönböztetni.
Magyarország legmagasabb pontja a Mátrában fekvő Kékes, 1014 méter. A hazai hegyvidékek döntő része középhegységi vagy dombsági magasságú, de a szurdokok, meredek gerincek és sziklák ettől még igényes túrát jelenthetnek.
Mátra – Magyarország legmagasabb hegyvidéke
Kékes, Galya-tető és a meredekebb gerincek világa
A csúcsok közelsége ellenére a Mátra útvonalai között nagy a különbség.
A Mátra vulkanikus eredetű hegység. Legismertebb pontja a Kékes (1014 m), az ország legmagasabb csúcsa. A Galya-tető, az Ágasvár környéki gerincek és az északi völgyek más-más arcát mutatják: van rövid kilátós kirándulás és hosszú, szintgyűjtős nap is.
Kékes, Galya-tető kilátója, Sas-kő környéke, Ágasvár, valamint Parádfürdő és Mátraháza erdei útvonalai.
Csúcstúrákhoz, gerinctúrákhoz és közepesen vagy erősen szintes egynapos utakhoz.
Magasabb régióiban a köd, szél és téli jegesedés hamar módosíthatja a túra nehézségét.
Kezdő ötlet: Mátraháza és Kékes közötti jelzett turistaút, a választott indulóponttól függő távval. Sportos ötlet: Kékestető–Sas-kő térsége, erdei gerincekkel és kilátópontokkal. A pontos távot ne a hegység nevéből, hanem a kiválasztott GPX-nyomvonalból számold.
Bükk – mészkőfennsík, barlangok és vad sziklapárkányok
Tar-kő, Szalajka-völgy, Lillafüred: három teljesen más élmény
Az ország egyik legsokoldalúbb karsztos középhegysége.
A Bükk karsztos, jellemzően mészköves hegység. A Bükk-fennsík, a meredek letörésű Tar-kő, a szurdokszerű völgyek és a barlangok együtt olyan változatos terepet adnak, amelyet egyetlen kirándulás nem tud bemutatni. A magaslatok közelében jelentős mikroklimatikus különbségek lehetnek a völgyek és a fennsík között.
Tar-kő, Három-kő, Bél-kő, Szalajka-völgy, Fátyol-vízesés, Lillafüred, Szeleta-barlang.
Családoknak a könnyebb völgyi útvonalak; edzettebb túrázóknak a hosszabb fennsíki és sziklapárkányos körök.
A fennsíkon a vízvételi lehetőségek nem egyenletesek. Tervezd meg az utánpótlást, és maradj a kijelölt, megengedett útvonalakon.
A bükki csúcsok magasságánál különösen fontos a forrás dátuma: a modern mérések alapján a Szilvási-kő kb. 961 méteres magassággal megelőzi a sok régi térképen legmagasabbként feltüntetett Istállós-kőt. Túrázóként azonban inkább az útvonal szintkülönbsége, kitettsége és a talaj állapota határozza meg a napi nehézséget.
Börzsöny – zárt erdők, mély patakvölgyek és Csóványos
A Dunakanyar egyik legvadregényesebb túravidéke
A térképen rövidnek tűnő szakaszok itt meglepően meredekek lehetnek.
A Börzsöny vulkanikus eredetű hegység, amelynek központi része sokáig távol tartja a kirándulót a településektől. A Csóványos (938 m) és a Nagy-Hideg-hegy környéke a nagyobb szinteket keresők kedvence, az északnyugati völgyek pedig hűvös, árnyas túrákhoz adnak lehetőséget.
Csóványos, Nagy-Hideg-hegy, Királyrét és a Kemence környéki völgyek.
Fekete-völgy: szűk patakvölgyi szakaszok, fahidak, nedves kövek és sűrű lombkorona.
A patakátkelések eső után nehezebbek, a vízmosások csúszóssá válhatnak; telefonos lefedettségre ne építs feltétlenül.
Ha panorámát keresel, válassz Csóványos-közeli csúcstúrát. Ha az erdő és a víz érdekel, a Fekete-völgy másfajta, intimebb Börzsöny-élményt ad. A Börzsönyben a táv mellett a szint és az útminőség is döntő szempont.
Cserhát – lassabb túrák, várak és falusi táj
Hollókő környéke azoknak, akik nem csak csúcsokat gyűjtenének
Alacsonyabb domborulatok, de hosszú hullámzó útvonalak.
A Cserhát sok részén erdős dombhátak, rétek, kis települések és régi várhelyek váltakoznak. Ez nem a monumentális sziklafalak világa: itt a táj ritmusa, a kilátóhelyek, a falukép és a kulturális örökség tesz emlékezetessé egy túrát.
Hollókő környéke, Szanda vára, Tepke térsége, Nógrád megyei erdei gerincek.
Kényelmesebb egynapos barangolás falusi megállókkal, vagy hosszabb kéktúra-szakasz.
Az útvonalak sokszor ismételten emelkednek és lejtenek; egy alacsonyabb hegységben is összegyűlhet jelentős szint.
Hollókőn a világörökségi ófalu és a vár önálló programot is megér. Ha természeti túrát tervezel, ne állj meg a falunál: a környező erdei ösvények adják meg a Cserhát valódi léptékét.
Zempléni-hegység – várak, hegyi falvak és vulkanikus vonulatok
Regéc és Füzér környékén történelmi helyek kapcsolódnak az erdei túrákhoz
Messzebb van a központi országrészből, ezért többnapos felfedezésre különösen alkalmas..jpg/960px-Reg%C3%A9c%2C_v%C3%A1r_(1).jpg)
A Zempléni-hegység változatos vulkanikus hegyvidék az ország északkeleti részén. A Nagy-Milic (895 m) a hegység kiemelkedő pontja, de sok kirándulót a várakkal koronázott hegyek és az eldugott erdei utak vonzanak. Regéc, Füzér, Telkibánya és Háromhuta környéke különösen jó kiindulópont.
Regéci vár, Füzéri vár, Nagy-Milic, füzéri várhegy, erdei tanösvények és hosszabb gerincutak.
Erdős, helyenként köves, vulkanikus eredetű hegyoldalak; egyes várhegyi ösvények rövidek, de meredekek.
A szálláshelyet és a túrarajtokat együtt tervezd; a távolabbi falvak között nem mindig sűrű a közösségi közlekedés.
A fotón látható Regéci vár nem általános hegyvidéki illusztráció: valóban a Zempléni-hegység egyik jellegzetes, hegytetőn álló történelmi célpontja. Ez a vidék különösen jó választás annak, aki egy napba túrát, kilátást és várat is szeretne beletenni.
Aggteleki-karszt – barlangok és felszíni karsztformák
A Baradla mellett a fennsík is megér egy önálló sétát
Nem a csúcsmagasság, hanem a kőzetek és a víz alakító munkája a fő attrakció.
Az Aggteleki-karszt különleges mészkővidék az északi országhatár közelében. A híres Baradla–Domica-barlangrendszer mellett a felszíni karsztjelenségek, töbrök és gyepekkel tagolt fennsíkok is izgalmasak. A terület barlangjainak egy része az UNESCO világörökségi helyszínéhez tartozik.
Aggtelek és Jósvafő térségi tanösvényei, karsztos rétek és kilátópontok.
Baradla-barlang: túratípustól függő hosszúságú vezetett barlanglátogatás.
A barlanglátogatás nem szabadon, turistaút módjára történik; aktuális jegyet és látogatási rendet az üzemeltetőnél ellenőrizz.
Ha egyetlen hétvégéd van, kombinálj egy vezetett barlangtúrát egy rövidebb felszíni útvonallal. Így nemcsak a cseppköveket látod, hanem azt a tájat is, amely a föld alatti formákat létrehozta.
Pilis és Visegrádi-hegység – két szomszédos, eltérő hegyvidék
Mészkősziklák az egyik oldalon, vulkanikus hegyek a másikon
A Dunakanyarban egy rövid autóúton belül is nagyon különböző túraterepek találhatók.
A Pilis főként mészkőből és dolomitból épül fel, sok sziklakibúvással, barlanggal és meredek oldalú völggyel. A Visegrádi-hegység ezzel szemben vulkanikus eredetű; ide tartozik például Dobogókő és a Dunakanyar felé néző Prédikálószék környéke. A két név nem felcserélhető, még ha a köznyelv néha összemossa is őket.
Dobogókő környéki rövidebb, jelzett séták és kilátópontok.
Prédikálószék és a Vadálló-kövek térsége: meredekebb, kövesebb szakaszok is előfordulhatnak.
Rám-szakadék: csapadék, lezárás és egyirányú haladási szabályok esetén különösen körültekintően tervezendő.
A Dunakanyar képe a magasból megmutatja, miért ennyire népszerű ez a térség: a folyókanyar, a meredek erdős hegyoldalak és a települések szinte egyetlen panorámává állnak össze. Ugyanakkor a népszerűség nem jelenti, hogy minden ösvény kezdőknek való.
Budai-hegység – igazi hegyi túra a főváros mellett
Normafa, János-hegy és a környező erdők: kevés utazással sok variáció
A városi közelség ne tévesszen meg: egyes sziklás utak itt is figyelmet igényelnek.
A Budai-hegység sűrű turistaúthálózattal, könnyen megközelíthető kiindulópontokkal és változatos mészköves-dolomitos tereppel rendelkezik. A János-hegy, a Normafa térsége, a Nagy-Hárs-hegy és a Nagy-Kopasz ideális hely a rendszeres, rövidebb túrákhoz.
Normafa környéki séta, majd könnyebb erdei hurok a jelzett utak mentén.
Erzsébet-kilátó a János-hegyen, Kaán Károly-kilátó a Nagy-Hárs-hegyen.
Nagy-Kopasz vagy hosszabb Buda környéki gerinctúrák, több emelkedővel.
Előnye, hogy sok útvonal tömegközlekedéssel elérhető, és rosszabb idő esetén is könnyebb rövidebb alternatívára váltani. A nagy látogatottságú helyeken tartsd tiszteletben a kerékpáros és gyalogos útvonalak eltérő szabályait.
Bakony – szurdokok, bükkösök és patakvölgyek
A Cuha-völgy azoknak is különleges, akik nem a csúcsokra vágynak
Az erdei völgyek mellett a Magas-Bakony gerincei is kínálnak kihívást.
A Bakony a Dunántúli-középhegység nagy kiterjedésű hegysége. A Cuha-völgy patak menti útja, a sziklás szakaszok és a vasúti viaduktok különleges hangulatot adnak egy túrának. A Kőris-hegy (709 m) a Bakony legmagasabb pontja, de a hegység szépségét nem egyetlen csúcs határozza meg.
Cuha-szurdok, Porva-Csesznek, Vinye, illetve a Kőris-hegy és környéke.
Árnyas nyári túra, tavaszi patakvölgy vagy könnyebb egész napos erdőjárás.
Csapadék után a kövek és az átkelők csúszósak lehetnek, a patak vízszintje is változhat.
A Bakonyban jól működik a kétféle megközelítés: délelőtt egy völgyi-szurdokos útvonal, máskor pedig külön napra egy gerinces kilátótúra. A téli, nedves időszakot ne azonos nehézségűnek tekintsd a száraz nyári körülményekkel.
Balaton-felvidék – tanúhegyek, panorámák és vulkáni formák
Badacsony és a Káli-medence: túra és tájélmény egyszerre
Kisebb szintkülönbség is adhat hatalmas panorámát.
A Balaton-felvidék egyik leglátványosabb eleme a vulkanikus tanúhegyek sora: Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc és a környező bazaltformák. Ezek a hegyek a Balaton medencéjét és a környező tájat eltérő nézőpontokból mutatják. Tihany gejzírmaradványai és a Káli-medence kőtengerei külön földtani élményt nyújtanak.
Badacsony hegyoldali kilátópontjai vagy Csobánc várának környéke.
Tihanyi Aranyház gejzírkúp, Szent György-hegy bazaltorgonái, Káli-medence kőtengerei.
Meleg időben a nyílt déli lejtőkön erős lehet a napsütés; legyen nálad elég víz, és tervezz árnyékos pihenőt.
Itt a túrázás és a táj megértése erősen összefügg: egyetlen magaslatról több, egymástól eltérő alakú tanúhegyet láthatsz, amelyek a környezetükből kiemelkedve őrzik a táj vulkanikus múltjának nyomait.
Vértes és Gerecse – várromok, fennsíkok és rejtett völgyek
A Dunántúl alacsonyabb hegységeiben is vannak karakteres túrák
Közel vannak egymáshoz, mégis eltérő hegyvidéki élményeket kínálnak.
A Vértes erdős, jellemzően karbonátos kőzetű hegység, amelynek peremén látványos sziklák és várak találhatók. Csókakő vára a hegyvonulat egyik legjellegzetesebb célpontja. A szomszédos Gerecse fennsíkokkal, dolomitos és mészköves lejtőkkel, erdei utak hálózatával és a Duna felé nyíló kilátásokkal csábít.
Csókakő vára, Gánt és a Vértes erdei útvonalai.
Gerecse-tető környéke, Baj–Tata közeli erdők, régebbi bányászati tájnyomok.
Közepes hosszúságú, változatos erdei sétákat keresőknek, kirándulást és történelmet összekapcsolóknak.
Ha sziklás várhelyet keresel, a Vérteshez indulj; ha hosszabb, csendesebb erdei vándorlást, a Gerecse lehet jobb választás. A két hegység külön földrajzi egység, ezért a cikk nem tekinti őket egyetlen közös hegységnek.
Mecsek és Villányi-hegység – déli tájak és különleges sziklák
Zengő, Jakab-hegy és a Babás-szerkövek világa
Pécs közelében meredek erdei utak, a déli dombvidéken nyitott kilátások váltakoznak.
A Mecsek az ország egyik legsajátosabb déli hegyvidéke. A Zengő (682 m) a hegység legmagasabb pontja. A Jakab-hegy környékén a Babás-szerkövek és a Zsongor-kő különleges sziklaformái adják a túra karakterét. A Pécs feletti erdők könnyen elérhetők, míg a távolabbi szakaszok csendesebbek lehetnek.
Zengő, Jakab-hegy, Babás-szerkövek, Zsongor-kő és a Pécs környéki erdei útvonalak.
A Szársomlyó térsége geológiailag és természetvédelmileg különleges; védett részeire az aktuális látogatási szabályok vonatkoznak.
Tavaszi és őszi túrákhoz különösen kellemes lehet; a nyári, kitett déli oldalak forrók lehetnek.
A képen szereplő Babás-szerkövek a mecseki Jakab-hegy valós, jól felismerhető sziklaalakzatai. Ez a fajta helyszín teszi a Mecseket mássá, mint a magasabb, erdősebb észak-magyarországi hegységeket.
Kőszegi- és Soproni-hegység – az Alpokalja erdős arca
Az Írott-kő környékén már érezhető az alpesi tájak közelsége
Az ország nyugati peremén más éghajlati és erdős karakterrel találkozol._-_panoramio_(1).jpg/960px-WRITTEN-STONE_PEAK_AT_K%C5%90SZEG_(Irottk%C5%91-Geschriebenstein)_-_panoramio_(1).jpg)
Az Alpokalja legismertebb hegyvidékei a Kőszegi-hegység és a Soproni-hegység. A Kőszegi-hegységben található Írott-kő a Dunántúl legmagasabb pontja, a magyar–osztrák határ térségében. A táj hűvösebb, csapadékosabb időjárást és sok árnyas erdei túralehetőséget kínál.
Írott-kő, Hétforrás, Óház-kilátó és Kőszeg környéki erdei utak.
Károly-kilátó, Várhely-kilátó és Sopron környéki erdei tanösvények.
Egyes túraútvonalak közel kerülnek az államhatárhoz vagy át is léphetik azt; az aktuális jelzéseket, szabályokat ellenőrizd.
Ha nyári hőségben erdős, hűvösebb kirándulást keresel, ezek a nyugat-magyarországi hegységek jó alternatívát adhatnak. Cserébe az őszi-téli időszakban a köd és a nedves avar gyakrabban jelenthet kihívást.
Melyik magyar hegység való neked?
Nem csak kilométerek szerint érdemes dönteni
A legjobb útvonal az aktuális erőnlétedhez, évszakhoz és érdeklődésedhez illik.A következő összehasonlítás túratervezési támpont, nem objektív rangsor. Ugyanabban a hegységben lehet kétórás séta és nehéz, meredek egész napos túra is.
| Mit keresel? | Ajánlott táj | Miért? |
|---|---|---|
| Legmagasabb hazai csúcs | Mátra | Kékes és a magasabb hegygerincek. |
| Fennsík és sziklapárkány | Bükk | Tar-kő, karsztformák, mély völgyek. |
| Vadregényes erdő, patakvölgy | Börzsöny | Zárt erdőtömb, völgyek, nagy szintek. |
| Várak és távoli hegyvidék | Zemplén | Regéc és Füzér környéke. |
| Panoráma Budapest közelében | Budai-hegység és Dunakanyar | Rövid utazás, sok útvonal és kilátás. |
| Szurdok és hűs erdő | Bakony | Cuha-völgy és bakonyi bükkösök. |
| Balatoni kilátás, vulkáni formák | Balaton-felvidék | Badacsony, tanúhegyek, Tihany. |
| Sziklaformák és déli táj | Mecsek | Jakab-hegy, Babás-szerkövek. |
| Hűvösebb nyugati erdők | Alpokalja | Kőszegi- és Soproni-hegység. |
Ne az alapján válassz, hogy egy hegység legmagasabb csúcsa hány méter, hanem az általad választott útvonal teljes szintemelkedése, hossza, útminősége, kitettsége és az aktuális időjárás alapján.
Mikor melyik hegységben érdemes túrázni?
Ugyanaz a hely évszakonként teljesen más arcát mutatja
Időjárás, napnyugta, talajállapot és vízvétel: ezek nélkül ne indulj el.Tavasszal a patakvölgyek látványosak, de az olvadás és csapadék miatt nedvesek. Nyáron a Bakony, a Bükk és az Alpokalja árnyas erdei vonzók, viszont a nyílt balatoni tanúhegyek kánikulában megterhelők lehetnek. Ősszel a Börzsöny, Zemplén és Mátra lombszínei különösen szépek; a rövidülő nappal és a csúszós avar miatt korábban indulj. Télen a magasabb mátrai és bükki terepen hó, jég, szél és köd várható.
Ellenőrizd a távot, szintet, jelzést, GPX-et, valamint hogy kör- vagy vonaltúráról van-e szó.
Nézd meg a magasabb és alacsonyabb pontok körülményeit, a várható csapadékot és a széllökéseket.
Nemzeti parkokban és természetvédelmi területeken külön szabályok, időszakos korlátozások lehetnek.
A parkoló, busz- vagy vasúti visszajutás a teljes program része; ez vonaltúráknál különösen fontos.
Egyes védett földtani bemutatóhelyek, barlangok és természetvédelmi területek csak engedéllyel vagy vezetővel látogathatók. Indulás előtt az illetékes nemzeti park vagy erdőgazdaság aktuális tájékoztatását nézd meg.
Gyakori kérdések Magyarország hegységeiről
A földrajzi nevek, a magasságok és a túranehézség nem ugyanazt jelentik
Rövid, használható válaszok a leggyakoribb félreértésekre.Melyik Magyarország legmagasabb hegysége?
A Mátra; itt található a Kékes, Magyarország 1014 méteres legmagasabb pontja.
Melyik a Bükk legmagasabb csúcsa?
A korszerű domborzati mérések szerint a Szilvási-kő, megközelítőleg 961 méterrel. Régebbi forrásokban az Istállós-kő szerepelhet.
A Pilis és a Visegrádi-hegység ugyanaz?
Nem. Közvetlenül szomszédos, de földtanilag eltérő hegységek: a Pilis jellemzően mészköves-dolomitos, a Visegrádi-hegység vulkanikus eredetű.
Hol vannak a legszebb balatoni hegyek?
Badacsony, Szent György-hegy, Csobánc és a Káli-medence térsége a Balaton-felvidék legismertebb túratájai közé tartozik.
Melyik hegység jó kezdő túrázóknak?
A Budai-hegység, a Cserhát, a Bakony bizonyos völgyi útjai és a Balaton-felvidék rövidebb kirándulásai jó választások lehetnek, de a konkrét útvonal szintje és talaja fontosabb, mint a hegység neve.
Hol a legvadregényesebb a táj?
A Börzsöny zárt erdei, a Bükk mély völgyei és a Zempléni-hegység távolabbi erdős szakaszai jó jelöltek. A „vadregényesség” szubjektív élmény, ezért nem állítunk fel objektív sorrendet.
Elég csak a távot megnézni az útvonaltervezéshez?
Nem: a teljes szintemelkedés, lejtés, köves vagy sáros szakaszok, kitett részek és az időjárás legalább ennyire fontosak.
Lehet télen is túrázni a magyar középhegységekben?
Igen, de a jég, hó, hideg és korai sötétedés miatt más útvonalat és felszerelést igényelhet ugyanaz a terep. Az aktuális útlezárásokat és az előrejelzést ellenőrizd.
Magyarország hegyvidékei nem egyetlen „legszebb” sorba rendezhetők. Másképp érdekes a Tar-kő, a Csóványos, a regéci várhegy vagy a Badacsony; a legjobb túra az, amelyben a keresett tájélmény és a vállalható útvonal találkozik.
Magyarország hegységei: nem egyetlen lista, hanem sokféle túraélmény
Mátra, Bükk, Börzsöny
Meredekebb gerincek, nagyobb napi szintemelkedés, összetettebb útvonalak – minden nehézségi szinten vannak lehetőségek.
Bakony, Balaton-felvidék, Aggtelek és Mecsek
Szurdokok, tanúhegyek, barlangok, különleges sziklaformák: a geológia a túra főszereplője.
Ne hegységet, hanem neked való útvonalat válassz
Nézd meg a szintemelkedést, a terepet, a megközelítést és a várható körülményeket. Így ugyanaz a magyar táj kezdőként és tapasztalt túrázóként is új felfedezést adhat.
Források, képek és felhasználás
A hegységek és tájak földrajzi jellemzőit, természetvédelmi információit és túraajánlatait szakmai, hivatalos és túraútvonal-források alapján állítottuk össze. A menetidők és szintek csak az ajánlott, konkrét Túraprogramok-útvonalakra vonatkoznak.
- Magyar Nemzeti Parkok – természetvédelmi és látogatói információk
- Magyar Természetjáró Szövetség – turistaútvonalak, jelzések, Kéktúra
- Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság – Baradla és karsztvidék
- Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bükk és látogatóhelyek
- Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság – Börzsöny, Dunakanyar, Pilis
- Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság – tanúhegyek
- Duna–Dráva Nemzeti Park Igazgatóság – Mecsek környéki természetvédelem
- Túraprogramok – magyarországi útvonaladatlapok
Tájspecifikus képek: Wikimedia Commons. A fényképek fájloldalán szerepel az eredeti alkotó és a rájuk vonatkozó szabad licenc vagy közkincs-jogállás. A fejezetek alatt külön forráslink található. A 16:9-es megjelenítés az eredeti kép arányát képernyőn vágja; az eredeti fájl nem módosul.
- It writer / Wikimedia Commons – Panoramic view from the top of Csobánc.jpg (CC BY-SA 3.0)
- Szilas / Wikimedia Commons – Grand Hotel Galya, view towards the Kékestető.jpg (CC0)
- Wikimedia Commons / Panoramio / Wikimedia Commons – Tar-kő panoráma – panoramio.jpg (Commons-fájloldal)
- Aspectomat / Wikimedia Commons – Csóványos.JPG (public domain)
- Takkk / Wikimedia Commons – Cserhát Mountains, north of Hollókő.JPG (CC BY-SA)
- Palickap / Wikimedia Commons – Regéc, vár (1).jpg (CC BY-SA 4.0)
- Wikimedia Commons / Wikimedia Commons – Baradla-barlang aggteleki főbejárat.jpg (Commons-fájloldal)
- Wikimedia Commons / Wikimedia Commons – Dunakanyar panorámakép.jpg (Commons-fájloldal)
- Gergely Dóra Viktória / Wikimedia Commons – Erzsébet-kilátó a János-hegy tetején.jpg (CC BY-SA)
- Christo / Wikimedia Commons – Cuha-völgy, 32.jpg (CC0)
- Wikimedia Commons / Wikimedia Commons – Badacsony a Kápolna dombról nézve, 2018 Balatonboglár.jpg (Commons-fájloldal)
- Wikimedia Commons / Wikimedia Commons – Csókakő, Hochebene Vértes, 2023 Bodajk.jpg (Commons-fájloldal)
- Buzasger / Wikimedia Commons – Babás szerkövek.jpg (Commons-fájloldal)
- Vasi Manó / Wikimedia Commons – WRITTEN-STONE PEAK AT KŐSZEG (Irottkő-Geschriebenstein) – panoramio (1).jpg (CC BY-SA 3.0)
Felhasználási megjegyzés: a Creative Commons licenccel jelölt képeknél a szerzői jóváírás és a licencfeltételek betartása kötelező lehet. Egyes képek átvételekor, átdolgozásakor további feltételek lehetnek. A cikk képaláírásai a fájloldalra vezetnek.
Túraajánló: a három kártya a meglévő TN Cikkmotor v5.9 témakörrel kompatibilis elemeit használja. A részletes aktuális adatok forrása a Túraprogramok.
